Korunk emberének egyik legtöbbet emlegetett egészségügyi tünetcsoportja a hátfájás. Ha megvizsgáljuk a „magyar valóságot”, észrevehetjük, hogy az emberek nagy részének van valamilyen gerinccel kapcsolatos problémája.
Ez mára odáig jutott, hogy teljesen normálisnak fogadják el azt, ha egy „kicsit fáj a hátam”. Ebben persze a klinikai orvoslás is ludas, hiszen nem kínál olyan gyógymódot a betegek számára, amivel képes az okokat és a tüneteket megszüntetni. Jobb esetben az ember injekciókúrákra és pihenésre kárhoztatik, rosszabb esetben viszont kisebb-nagyobb sebészeti beavatkozást is kénytelen elszenvedni. Sajnos azonban az eredmények azt mutatják, hogy az így elért hatások csak átmenetiek, maga az ok nem szûnik meg.
Kérdés, hogy miért nem mûködik a gyakorlatban a hagyományos orvoslás „gerincszemlélete”, hogyan álljunk mi a saját gerincproblémáinkhoz, és mit kínálhat fel a természetgyógyászat segítségként?
A gerinc fizikai szempontból az egyik legfontosabb csontos és porcos képzõdmény, melynek tartó és védõ szerepe van. Egyrészrõl megtartja az emberi test súlyát, és egyfajta tengelyként központi szerepet tölt be a csontrendszerben, másrészrõl pedig üreges kiképzése folytán elsõdlegesen védi a benne futó gerincvelõt, idegeket és ereket. Maga a gerinc kemény és puha részek egymást követõ sorozatából áll össze. A csontos csigolyák és a köztük lévõ porcos állomány úgy épül fel, mint egy lengéscsillapító, amely a mozgások során hatalmas terheket képes megtartani és elnyelni. A gerinc hét nyaki (cervikális), tizenkét háti (thorakális), öt ágyéki (lumbális), öt keresztcsonti (szakrális) és három-öt farokcsigolyából (coccygis) áll. A csigolyákat inak, szalagok és izmok tartják össze. Oldalnézetben két „S” alakú görbületet láthatunk rajta, ami az ember felegyenesedésének a következménye.
Minden szerv és testrész valamilyen módon kapcsolódik a gerinchez, így ha a gerincben baj van, akkor a szerv is megbetegszik. Ezt a kapcsolatot a gerincvelõi reflexív hozza létre. Ez egy „kapcsolási kör” melyre egy adott csigolyaszakasz, a hozzá tartozó szerv, izom és bõrterület kapcsolódik. Bármelyik ponton történik trauma, az kihat a másik háromra is, és bármelyik szakaszt gyógyítjuk, az szintén kihat a másik háromra. Ennek egyik ismert példája, amikor a bordaíveknél található bõrterületen szinte elviselhetetlen fájdalom jelentkezik a heveny hasnyálmirigy-gyulladás hatására. Ezt a megfigyelést fogalmazza meg a Head-zóna elmélet, mely szerint minden elváltozás a gerincvelõi reflexív segítségével kívül is megjelenik.
Lelki-szellemi szinten a gerinc köti össze a fejet (fönt, menny) a medenceüreggel (lent, pokol). Sok régi vallásban a gerincet kígyóhoz hasonlítják. Keleten a kígyó a bölcsesség, Nyugaton pedig a gyógyítás jelképe. A bioenergetikában a gerinc a fõ energiavezeték a testben, melyben számos meridián fut. Ha ez a „csõ” nincs rendben, akkor az energiák áramlása is korlátozódik. A gerincben történik meg a kundaliní energiájának felvezetése a fejbe. Amikor a kundaliní felébred, és felkúszik a fejbe, az ember eléri a megvilágosodás állapotát. Ha ezt a roppant energiát nem megfelelõ mederbe terelik, akkor saját használóját emészti el, és spontán égés következik be.
Fizikai szinten a gerincproblémák számos módon jelenhetnek meg. Természetesen ehelyütt is le kell szögezni, hogy csak fizikai problémák nem léteznek. Minden fizikai kórkép hátterében egy lelki-szellemi ok húzódik meg. Sok esetben elég megoldani a probléma lelki részét, de a legjobb egyszerre az összes síkon támogatni a gyógyulást.
A hátfájdalmak nagy részében a csigolyák elmozdulása áll a háttérben. Ilyenkor egy külsõ vagy belsõ (esetleg felsõ) behatás eredményeképpen a csigolyatest elmozdul az ideális helyérõl, és helyi gyulladásokat, fájdalmat, bénulást, a porckorongok erõs irritációját, és hosszútávon egyes belsõ szervek degeneratív elváltozását okozza. Ez persze számos, komplex tünetegyüttesben jelentkezhet, úgy, hogy az ember már nem is gondolná, hogy a problémája eredete a gerincbõl is származhat. Ilyenkor az egyik lehetséges megoldás, hogy az ember kiropraktõrhöz fordul segítségért.
Kiropraktika
A kiropraktika (chiropraxis görögül kézzel való gyógyítást jelent) másnéven manualterápia vagy csontkovácsolás (ennek hazánkban sajna már elég pejoratív csengése lett…) foglalkozik azzal, hogy a csigolyákat újra a kívánt helyzetbe rendezze, és ezáltal helyreállítsa a gerinc egyensúlyát. Ezeket különbözõ mûfogásokkal, tekerésekkel, masszírozással, nyomással érik el, úgy, hogy közben igyekeznek a betegnek a lehetõ legkevesebb plusz fájdalmat okozni.
A szakember elõször diagnózist készít (felhasználva az orvosi kórismét is!), és kikérdezi a pácienst életvitelérõl, táplálkozásáról, betegségeirõl, panaszairól. Felvilágosítja õt a kezelés folyamatáról és várható eredményeirõl. Minden esetben kötelezõ a csigolyák helyretétele elõtt az ún. lágyrész technika és mobilizáció. Ennek keretében minden olyan technikát alkalmazhat a kiropraktõr, ami a hát izmainak fellazulását szolgálja. Ez lehet masszázs, akupresszúra, kineziológiai oldás, köpölyözés, fürdõ, tangentor stb. Ezt sajnos sok „szakember” elhanyagolja, hiszen fárasztó és idõigényes. Azonban ennek lespórolása súlyos sérülésekhez vezethet!!! Ha a csontkovács ezt nem hajlandó rajtunk végrehajtani, akkor álljunk fel és távozzunk, hiszen a mi hátunk épsége múlhat rajta!! Egy-két magasabb képességgekkel rendelkezõ gyógyító képes arra, hogy energetikai szinten végezze el rajtunk a fellazítást, azonban ezt csak érdekességként említjük meg, hiszen kevesen tudják ezt megcsinálni, így nem ez a jellemzõ példa. Követeljük csak ki azt, ami megillet minket, hiszen rólunk van szó! Ha megtörtént az ellazítás, következik maga a manipuláció, melynek keretében a csigolyákat megkísérlik a helyes helyzetbe juttatni. Számos mûfogás és iskola létezik, melyek mind-mind máshová helyezik a manipulációk hangsúlyát, azonban fontos, hogy a gerinc egészét korrigálni kell. Nincs olyan, hogy csak például a nyakat rakják helyre, a derekat pedig nem. A gerinc olyan, mint egy ostor, ha az egyik oldalát megrántjuk, a másik vége „csattan”. Tehát ha a derekunk fáj, az okozhat a nyakban is elváltozásokat. A gerincet is mint mikroegységet, csak holisztikusan lehet megközelíteni.
A korrekció közben az ízületek roppanó hangot adhatnak, azonban ez nem „kötelezõ”. Csendben is helyreállhat a csigolya, ez embertípus kérdése. Téves az a vélemény miszerint ilyenkor a csontra rakódott mész törik le. Ha ez történne, akkor a csigolya is eltörne. A korrekció végén pedig egy energetikai kezeléssel érdemes stimulálni az étertestet. Nagyon ritka az az eset, amikor egy kezelés elegendõ a gyógyuláshoz. Naivitás azt hinni, hogy évek óta fennálló elváltozások fél óra alatt „helyreránthatóak”, hiszen ha így lenne akkor a gerincünk lenne a legsérülékenyebb részünk. Természetesen vannak „csodás” gyógyulások, ám az esetek többségében akár tíz alkalomból álló kúra is szükséges lehet, amely mellett személyre szabott mozgásterápiát is végezni kell. Kis túlzással kimondható, hogy minden betegségnél érdemes felkeresni a kiropraktõrt, hiszen a civilizációs, ülõ és „nullmozgásos” életmód miatt ritka a teljesen egészséges gerinc. Ezért érdemes ennek helyretételével kezdeni. Ha nem szûnnek meg a tünetek, akkor lehet tovább keresni a gyógymódot. Viszont a gerinc kórós elváltozásai közül – kevés kivétellel – mindegyik esetében érhetõ el kisebb-nagyobb javulás. Gerincferdülés, porckorong-problémák, hát-, nyak- és derékfájások, a keresztcsont elcsúszása, ízületi problémák, menstruációs tünetek, fejfájás, szemromlás mind ide tartozhatnak.
Tudnunk kell az ellenjavallatokról is, amelyek kizárják ezt a fajta gyógyítási metódust, mert fokozott veszélyt jelentenek a páciensre! Hatvanöt év fölötti kor, csontritkulás, tumoros megbetegedések, nyaki artériák meszesedése, porckorongsérv elõrehaladottabb(!) állapotai, TBC, csont- és ízületi gyulladások, PCP, áldott állapot tartoznak ide, persze a felsorolás még közel sem teljes. Azonban itt is igaz az a törvény, hogy a gyógyító csak segít a gyógyulásban, a páciens helyett nem fog meggyógyulni. Elsõsorban a páciensnek kell mindent elkövetni a gyógyulás érdekében, a gyógyító csak elvégzi azt, amire a beteg egyedül képtelen lenne. Ha ez az akarás hiányzik, akkor a gyógyulás is elmarad. Kellõ életmódbeli és lelki változások híján miért is változna bármi is az életünkben? Fontos szem elõtt tartani, hogy a kiropraktõr csak a fizikai részt képes megtenni, a lelki rész az emberre marad. Ha ez nem történik meg, akkor a helyrerakott csigolya újra „visszamászik” a régi pozícióba, így emlékeztetve a pácienst, hogy valamerre mozdulnia kellene.
Gerincproblémák lelki hátterei
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kiropraktika és a kineziológia tökéletes egységet alkot, úgy hogy az adott problémára egyszerre hat testi és lelki szinten. Sok esetben megfigyelhetõ, hogy hiába fektetnek nagy hangsúlyt az ellazításra, képtelenség korrigálni az elváltozást. Ilyenkor kell kineziológiával megkeresni és feloldani a stressz okát. Ezután már elvégezhetõ a manipuláció. Majd pedig a fizikai korrekció után szükséges az oldások által a fizikai helyzet lelki szinten való állandósítása. Ha a kettõ együtt mûködik, akkor az eredmény tartós lesz, és gyógyulás következik be.
Mit is próbál jelezni a lélek a gerincen keresztül? Egységben személve a gerincet mindenképpen az élethez való viszonyunkat mutatja meg. Mennyire egyenes, illetve görbe a gerincem? Meghajolva járok-e, lógatom-e a fejem, elõre tolom-e a medencémet? Az élet terheit milyen hozzállással viselem? Egyenes vagyok-e az emberekkel szemben? Gerinces vagy gerinctelen vagyok?
A legfontosabb kérdés minden esetben, amikor a tüneteink lelki hátterét próbáljuk megfejteni, azaz, hogy „Mire kényszerít a betegségem?”, vagy „Mit kell megélnem a betegségem miatt?” Ha például egy gerincsérv miatt képtelenek vagyunk felegyenesedni, és csak derékbõl meghajolva tudunk járni, akkor a meghajlást, az alázatot, az áldozatvállalást kéne gyakorolni, és ezekkel az erényekkel áthatni az asztráltestet.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány problémát és gondolatébresztõ megoldást:
Porckorongproblémák: ebben az esetben mindig a lelki-szellemi túlterhelés kérdése merül fel. Nem biztos, hogy az illetõ ténylegesen nagy terhet cipel, elég ha csak úgy érzi. Ilyenkor a rugalmas porckorong elveszíti a rugalmasságát, és a magot körbezáró fibrotikus gyûrû átszakad. Ekkor a puha rész mintegy felõrlõdik a két csigolyatest között, iszonyatos fájdalmakat okozva ezzel.
Nyaki problémák: a legfelsõ (atlasz) csigolya bajai mindenképpen arról árulkodnak, hogy a pánciens nem akarja viselni a fej, a gondolkodás által rá rótt terheket. Próbáljunk változtatni a gondolkodásunkon, és új irányokba fordítani a fejünket!
Tartásproblémák: „amint lent, úgy fent…” tartja a mondás. Ha a gerincnél ilyen problémák lépnek fel, akkor az mutatja a lelki tartásunk minõségét. A gyömbölyû hát jelentheti azt, hogy valaki nem hajlandó tartani a hátát, illetve nem vállalja a felelõsséget az életéért. A derék kihúzása, illetve a túlzott egyenes tartás kompenzálásra utal, valaminek az elkendõzésére (sokszor a gyámoltalanság és az önbizalomhiány mutatkozik meg így).
Gerincferdülés: a népnyelv nem véletlenül említ bizonyos „görbe utakat”… Kérdés, hogy a pánciens merre vezeti élete hajóját? Egyenesen vagy, kerülõutakon?
A lelki aspektusoknál, illetve a gerinc vizsgálatánál nem hagyhatjuk ki a csakrák kérdését. A csakrák asztrális szirmai által jelölt erények, illetve tulajdonságok mellõzése, hibás volta mindig átíródik a gerincre. A fájdalom helye megmutatja, hogy melyik csakránál lehet a gond, azonban az elemzést már nekünk kell elvégeznünk. Mik az adott csakra által jelölt erények, amikben fejlõdnünk kellene? Ha kellõ önismerettel megtaláltuk a gyenge pontot, akkor már csak meg kell valósítani a kérdéses erényt.
Más szemszögbõl nézve viszont sok esetben nem problémát jelez a gerinc, hanem az energetikai terhelést. Számos tanítvány számolt be arról, hogy a szívcsakragyakorlatok (és/vagy egyéb szellemi praxis) végzése közben intenzív fájdalom jelentkezik a csontban. Ez az átáramló energiamennyiség, illetve a tisztulás hatása. Amikor a csakrák megnyílnak, a blokkok eltûnnek a fizikai fájdalommal együtt. Itt nem változtatásra van szükség, hanem az energetikai rendszer és a csakrák megerõsítésére.
Végezetül pedig fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kiropraktõr (és minden gyógyító) a pótszer szerepét tölti be. Ha az ember képes arra, hogy minden nap jógával, gerinctornával, és megfelelõ lelki hozzáállással tartsa magát formában, akkor nem kell orvoshoz járni. Ha viszont megspóroljuk a magunkkal való foglalkozást, akkor majd más foglalkozik velünk, de már nem biztos, hogy a nekünk tetszõ formában… Ha nem élünk a választás jogával, a kényszer az egyetlen, amit elfogadhatunk. Becsüljük meg az alsóbb testeket, mégha jelenleg messze is vannak a szellem tisztaságától! Adjuk meg a testünknek és a lelkünknek, ami az övé, hogy alkalmas legyen a szellem befogadására, ami remélhetõleg minden keresõ célja!
Csakrák Csigolyák Betegségek
7. C 1-2 Pl.: szem- és fülbajok, allergiák, fáradékonyság
6. C 3-4 Pl.: ideg- és mirigygyulladás, polipok
5. C 5-7, Th 1-2 Pl.: torok-, nyak és pajzsmirigybetegségek, szívbajok
4. Th 3-6 Pl.: tüdõ- és mellhártyabajok, máj- és gyomorpanaszok
3. Th 7-10 Pl.: cukorbaj, lépbetegségek, vesegyulladás
2. Th 11-12, L 1-2 Pl.: ekcéma, meddõség, székrekedés
1. L 3-5 Pl.: impotencia, ágybavizelés, lumbágó
Csehi István
Megjelent a Manifesztum 22. számában.
Kapcsolódó tanfolyam: Gerinctorna
